Történelem vizsga, 8. osztály, I. félév

 8. osztályos történelem alapvizsga az első félévben
(Segédanyag a 7. osztályos ismeretekből a reformkortól az I. világháborúig)

ÉVSZÁMOK

18251827   Az első reformországgyűlés Magyarországon
1830   A reformkor kezdete
1848. március 15.   Forradalom Pesten
1848. április 11.   Áprilisi törvények
1848. szeptember 29.   A pákozdi csata
1849. április – május A dicsőséges tavaszi hadjárat
1849. április 14.   Függetlenségi Nyilatkozat
1849. augusztus 13.   A világosi fegyverletétel
1849. október 6.   Batthyány Lajos és 13 aradi honvéd tábornok kivégzése
1861-1865 Az amerikai polgárháború
1865 Megjelenik Deák Ferenc Húsvéti cikke, melyben az osztrákokkal való megegyezést szorgalmazta a gazdasági élet fellendítése és az ország biztonsága érdekében.
1867   Kiegyezés
1870   Az olasz egység létrejötte
1871   A német egység létrejötte
1894 Kossuth halála Torinóban
1896 Millennium
19141918. november 11.   Az I. világháború
1916 Ferenc József halála, utódja IV. Károly

TÖRTÉNELMI SZEMÉLYEK

Széchenyi István: Gróf, „a legnagyobb magyar”, a reform mozgalom elindítója. A Batthyány-kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztere volt.
Kossuth Lajos: Köznemesi származású ügyvéd a reformkor másik jelentős személyisége. Megszervezte a Védegyletet a hazai ipar fellendítése céljából. A Batthyány-kormány pénzügyminisztere volt, majd kormányzó.
Kazinczy Ferenc: A magyar nyelv megújítója.
Deák Ferenc: A „haza bölcse”, Zala megyei földbirtokos, a Batthyány kormány igazságügy minisztere, a passzív ellenállás vezéralakja, a kiegyezés előkészítője.
Táncsics Mihály: Tanító, író, március 15-én őt szabadították ki a márciusi ifjak a börtönből.
gr. Batthyány Lajos: Az első felelős miniszterelnök. 1849. október 6-án Pesten végezték ki Haynau parancsára.
Ferenc József: 1848-1916 között osztrák császár, 1867-től 1916-ig magyar király
Erzsébet királyné: más néven Sissi, akit a magyarok királynéjaként emlegetünk, mert jó kapcsolatot ápolt Deák Ferenccel és Andrássy Gyulával, és igyekezett segíteni a kiegyezés létrejöttét
Bem József: Lengyel szabadságharcos, Erdélyből kiűzte a császári csapatokat.
Görgey Artúr: A szabadságharc idején fővezér.
Jellasics: horvát bán, az osztrák seregek főparancsnoka, a pákozdi csata vesztese
Windischgrätz: Osztrák tábornok Jellasics leváltása után.
Garibaldi: Vörös inges önkénteseivel hozzájárult az olasz egység megvalósításához.
Bismarck: A „vaskancellár”, a német egység megvalósításában volt jelentős szerepe.
Abraham Lincoln: Az USA elnöke a polgárháború idején.
Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, gr. Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, gr. Vécsey Károly: aradi vértanúk.
Haynau: A „bresciai hiéna”, a szabadságharc bukása után kegyetlen megtorlást hajtott végre.
Alexander Bach: Az önkényuralom belügyminisztere Haynau leváltása után
Andrássy Gyula: A dualizmus idején az ország miniszterelnöke, 1871-től birodalmi külügyminiszter.
Zeppelin: Megszerkesztette a léghajót.
Edison: Az izzólámpa, mikrofonos telefon, fonográf megteremtője.
Morse: A távíró feltalálója.
Bell: Az ő találmánya a vezetékes telefon.
Puskás Tivadar: A telefonközpont megalkotója.
IV. Károly: Osztrák császár, az utolsó magyar király.
Lenin: Orosz forradalmár, a bolsevikok vezetője.

FOGALMAK

Reform: Újítást, javítást, átalakítást jelent. A változást fokozatosan, békésen akarja elérni.
Reformkor: A polgári átalakulást reformok útján képzelte el megvalósítani.
Örökváltság: A jobbágy a feudális szolgáltatásai alól felszabadul. Két formája van önkéntes és kötelező. Kötelező örökváltság esetén az állam kártalanítja a földbirtokosokat.
Közteherviselés: A nemesek is fizetnek adót nem csak a jobbágyok.
Olmützi alkotmány: Felszámolja hazánk függetlenségét és Magyarországot a Habsburg Birodalom egyik tartományává süllyeszti.
Gyarmat: Olyan ország vagy terület, amelyet egy másik politikai vagy gazdasá-gi alárendeltségben tart.
Bach-korszak: Ferenc József utasítására valóságos rendőrállam jött létre. Az országot 5 kerületre osztották, a közigazgatás és oktatás nyelve a német lett, a hivatalokba magyarul nem beszélő hivatalnokokat („Bach-huszárokat”) ültettek.
Passzív ellenállás: Deák Ferenc nevéhez fűződik. Lényege a közélettől, a hivataloktól való szándékos távolmaradás, az adó késleltetett fizetése, a művészek szabadságharcot dicsőítő alkotásai.
Emigráció: Politikai okokból vállalt száműzetés.
Dualizmus: Két önálló állam szövetsége, amelyet közös uralkodó és közös mi-nisztériumok, valamint önálló kormány és parlament jellemeznek.
Kiegyezés: Ausztria és Magyarország közt létrejött szövetség, amelynek követ-keztében megalakul az Osztrák-Magyar Monarchia.
Millennium: A honfoglalás ezeréves évfordulójának megünneplése
„Boldog békeidők”: A kiegyezéstől a század végéig tartó békés időszak, amikor hazánk gazdaságilag és társadalmilag is megerősödött.
II. Ipari forradalom: új találmányok megjelenése az iparban és a közlekedésben a XIX. század végén és a XX. század elején
Polgárháború: egy országon belül zajló háború a hatalom megszerzéséért
Hármas Szövetség: Olaszország, Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia katonai szövetsége, mely a világháború idején központi hatalmak néven szerepelt.
Antant: Szívélyes egyetértést jelen. Ez is katonai szövetség, tagjai a megalakításánál Anglia, Franciaország, Oroszország.
Villámháború: Rövid ideig tartó háborúskodás a Schlieffen- terv alapján.
Állóháború: a frontvonalak megmerevednek, a szemben álló felek hosszabb időre a lövészárkokba húzódnak.

FÖLDRAJZI HELYEK

Pozsony: /Szlovákia / Országgyűlések színhelye 1848-ig.
Pest: / Magyarország / 1848. március 15-i forradalom színhelye.
Pákozd: / Magyarország, Velencei-tó / 1848. szept. 29.  A bécsi udvar első támadásának kudarca, Jellasics horvát bán seregének veresége. A magyar hadsereg megalakulásának a napja.
Debrecen: / Magyarország / 1848 decemberében az országgyűlés és a Honvé-delmi Bizottmány ideköltözik. Itt adják ki a Függetlenségi Nyilatkozatot. ( A Habsburg- ház trónfosztása)
Segesvár: / Románia / Magyar vereség, Petőfi halála.
Világos: /Románia / Fegyverletétel az orosz hadsereg előtt.
Arad: /Románia / 1849. okt. 6-án itt végezték ki a szabadságharc 13 honvédtá-bornokát.
Budapest: 1873-ban jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesítésével.
Szarajevó: /Bosznia-Hercegovina / 1914. jún.28-án itt követik el a merényletet az O.-M. M. örököse (Ferenc Ferdinánd) és felesége ellen.
Marne: /folyó Észak-Franciaországban / Állóháború alakult ki az I. világhá-borúban.
Ypern: /Belgium / Harcigázok bevetése először az I. világháborúban.
Verdun: /É-Franciaország, Marne folyó mellett / a „verduni vérszivattyú”, 1916 februárjától 10 hónapig tartó ádáz küzdelem. (1 millió halott. )
Isonzó: /olaszországi folyó / 1916-ban óriási magyar veszteségek az olasz fronton.
Doberdo: /olaszországi falu / 1916-ban óriási magyar veszteségek az olasz fronton.


SZÁLLÓIGÉK, HÍRES IDÉZETEK

„… ha feláll egy olyan intézet, amely a magyar nyelvet kifejtse…, jószágom-
nak (birtokaimnak) egy évi jövedelmét föláldozom reá!” /Széchenyi István
szavai az 1825-ös országgyűlésen a Magyar Tudományos Akadémia felállításáról/
„Magyarország nem volt, hanem lesz!” /Széchenyi István/
„Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás”. /Kossuth Lajos/
„Lehetetlen, nincs rajta cenzori engedélyezés! Foglaljanak le egy sajtót!”
/Landerer Lajos mondta a forradalmároknak 1848. március 15-én, amikor a fiatalok követelték a Nemzeti dal és a 12 pont kinyomtatását. Irinyi József válasza: „E sajtót a nép nevében lefoglaljuk!”/
„Ezt akartam kérni, de önök fölállottak, s én leborulok a nemzet nagysága előtt, s csak azt mondom, annyi energiát a kivitelben, mint amennyi hazafiságot tapasztaltam a megajánlásban, s Magyarországot a poklok kapui sem fogják megdönteni!” /Kossuth Lajos híres szónoklata a népképviseleti országgyűlésen 1848 júliusában, melyen 200 000 újonc és nagyobb összeg megszavazását kérte/
„Mire a falevelek lehullanak, otthon lesztek szeretteitek körében!”
/II. Vilmos császár szavai katonához az első világháború kirobbanásakor/

Találatok: 632

Akkreditált Kiváló Tehetségpont

Ökoiskola